A k�vetkez� �ssze�ll�t�s tartalm��rt k�sz�net a http://www.unnep.mentha.hu weblapnak, akik megengedt�k sz�momra  az oldaluk tartalm�nak haszn�lat�t.

A farsang

A farsang hossza �vr�l-�vre v�ltozik, mivel z�r�napja a h�sv�t id�pontj�hoz k�t�dik. V�zkeresztt�l (janu�r 6.) a h�sv�tot megel�z� 40 napos nagyb�jt kezdet�ig, azaz hamvaz�szerd�ig tart. Farsang a tavaszv�r�s pog�nykori, igen v�ltozatos k�pet mutat� �nnepeib�l n�tt ki, gyakorlatilag a zajos mulatoz�s, a tr�facsin�l�s, bolondoz�s, eszem-iszom �s az advent lez�rul�s�val, a p�rkeres�s, udvarl�s id�szaka.

Maszkos alakoskod�sok

Magyarorsz�gon m�r M�ty�s kor�ban divatban voltak bizonyos it�liai mint�kat k�vet� �larcos mulats�gok, s�t II. Lajos udvar�ban harci j�t�kokat is rendeztek. Az egyh�z kezdetben rossz szemmel n�zte a f�kevesztett mulatoz�st, az �rd�g m�v�nek tartotta �s �ld�zte is.

Bus�maszkok-N�prajzi M�zeum anyaga

Falufelj�r� menet

B�lok, t�ncmulats�gok

A kar�csonyi id�szak elm�lt�val, a mez�gazdas�gi munk�k megkezd�se el�tt, a telet z�r� id�szakban sokfel� rendeztek b�lokat, t�ncmulats�gokat a falvakban, illetve a nagypolg�rs�g �s az arisztokr�cia a v�rosokban. Vid�ken �ltal�ban a kocsma vagy a fon� volt a sz�ntere ezeknek az esem�nyeknek. A k�l�nf�le szakm�k, c�hek b�ljai mellett megtal�lhat�k az asszonyok, s�t a gyermekek b�ljai is. N�pszer�ek voltak a batyusb�lok, ezekre a r�sztvev�k vitt�k az �teleket, jellemz�en kal�csot, s�tem�nyt �s �ltal�ban baromfih�sb�l k�sz�lt fog�sokat. A farsangi b�loknak mind a paraszti �letben, mind pedig a v�rosi nagypolg�rs�g k�r�ben komoly hagyom�nyai voltak. Magyar�zata ennek, hogy az elad� l�nyokat illetve a h�zasuland� fiatalembereket ezeken az esem�nyeken vezett�k be �gymond a t�rsas�gba, teh�t a p�rv�laszt�sban, t�rsas�gi �letben volt fontos szerep�k. A legt�bb lakodalmat is ebben az id�szakban tartott�k faluhelyen.

Farsangi k�sz�nt�k

Adom�nygy�jt� szok�s, �ltal�ban a gyermekek, ritk�bban a fiatal f�rfiak vagy h�zas emberek j�rtak h�zr�l-h�zra. A szok�sr�l m�r a XVII. sz�zadb�l rendelkez�nk feljegyz�sekkel. N�hol a tan�t� vagy a falusi pap j�vedelm�t eg�sz�tette ki az adom�ny. A k�sz�nt�k j�k�v�ns�gokat mondanak a h�ziaknak, cser�be szalonn�t, toj�st, zs�rt kaptak.

A farsang m�s n�pekn�l

Velenc�ben m�r Istv�n napj�n (december 26.), Spanyolorsz�gban pedig Sebesty�n-napkor (janu�r 20.) kezd�dik a farsang. R�m�ban csakis a hamvaz� szerd�t megel�z� 11 napot mondj�k farsangnak illetve karnev�lnak.
A farsang haz�ja It�lia, a r�mai birodalom Saturn�lia �nnepei. Ma a legh�resebb a Velencei karnev�l, misztikus maszkjaival idegenforgalmi l�tv�nyoss�g.

Velencei karnev�l

P�rizsban a boeuf gras-t (k�v�r �k�r) �larcosok vezetik k�r�l a v�rosban, s ezzel fejezik be a farsang �nnep�t.

A "k�v�r �k�r" P�rizs utc�in

N�metorsz�gbana maskar�s b�lok k�z�l kiemelkedik a farsangi id�szak utols� keddj�n rendezett �n. Narrenfest, azaz bolondok keddje. Szint�n n�met nyelvter�leten d�v� szok�s a Weiberm�hle (csodamalom). A t�rt�net szerint a fiatal f�rfi cs�f �regasszonyt vesz feles�g�l, a moln�r kell� jutalom ellen�ben fiatal l�nny� "�rli vissza" az �regasszonyt.

Weiberm�hle, a csodamalom

Manaps�g a legh�resebb a ri�i karnev�l, mely hatalmas d�szes felvonul�s feld�sz�tett kocsikkal, melyeken a szambaiskol�k k�pvisel�i ropj�k a t�ncot.
Ri�i karnev�l

TOV�BB>>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.