Az ADVENT jelentse
Az advent a latin adventus szbl szrmazik, jelentse eljvetel, megrkezs, az r rkezse. Eljvetele Jzus Krisztusnak, Isten finak, aki azrt szletik, hogy kereszthallval megvltsa bneinket. Karcsonyt kicsi s nagy egyarnt vrja. A kicsik sok ajndkot, a nagyok pihenst, nyugalmat remlnek tle. Mg ha nem is vilgos mindenki szmra egyrtelmen karcsony zenete, mgis valami szeld, nyugodt rzs, vgs soron valami manapsg mr egszen ritka dolog, a szeretet rad belle.
Bod Pter reformtus lelksz, egyhzi s trtnetr ezt rta a 18. szzad kzepn:
"gy neveztetnek a mostani rendtarts szernt a karcson eltt val ngy hetek. Rgen voltanak hat hetek a Szent Mrton napjtl fogva, aholott kezdi most is a grg eklzsiban ngy hetekre szorttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak ngy adventusa, eljvetele vagyon. Midn a testben megjelent. Midn a szvbe beszll s az embert megtrti. Midn halla rjn elmgyen az emberhez. Midn elj az utols itletre. Rendszerint kezddni szokott Szent Andrs napjn."
Modern rohan letnkben a szivk, lelkk mlyn mi is vrakozunk valamire, valakire. Ez a ngy ht a "szent vrakozs" idszaka. Vrjuk a Messist, mert tudjuk "elj s nem ksik".
Rgen jfli harangzgk jeleztk kezdett, egyben az egyhzi v megnyitst is. Egykoron a vallsos emberek szigor bjtt tartottak, ezen id alatt, falun hajnali misre jrtak, amit a kzpkorbl eredeztetett kifejezsekkel angyali vagy aranyos misnek is hvtak, s Szz Mria tiszteletre ajnlottak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
Frissts
