KAR�CSONYFA

Ma m�r el sem tudn�nk k�pzelni a kar�csonyest�t kar�csonyfa n�lk�l, pedig ennek �ll�t�sa nem sz�m�t r�gi szok�snak. A magyar n�pi hagyom�nyokban a kar�csonyi �letfa vagy term��g tekinthet� a kar�csonyfa el�dj�nek. A kar�csonyfa bibliai eredet� magyar�zat szerint �si, csal�dfa jelent�ssel b�r; eszerint ez a fa J�zus csal�df�j�t is jelenti. Valamint kapcsolatba hozz�k a bibliai tud�s f�j�val is, hiszen kar�csony napja az els� emberp�r: �d�m �s �va napj�ra esik.

 �ltal�ban �r�kz�ldet haszn�ltak erre a c�lra, leggyakoribb volt a feny��g, de lehetett rozmaring-, ny�rfa-, bor�ka- vagy gled�cia-�g is. Ezt az �letf�t a mestergerend�ra a l�mpa mell� k�t�zt�k vagy a h�z f� hely�n �ll� „atuzs�ros" kredenc vagy kom�d f�l�, a falra er�s�tett�k. Az �r�kz�ld �gak hely�t fokozatosan a kar�csonyfa v�ltotta fel, a feld�sz�tett f�t a mestergerend�ra akasztott�k, mint kor�bban az �r�kz�ld �gat, majd az asztalra helyezett „kicsiny, de csinos kar�csonyf�t" az ablak al� vagy a sarokba �ll�tott�k.

A kar�csonyfa-�ll�t�s n�met eredet� szok�s, �s a 17. sz�zadban terjedt el. A n�metek abban a hitben �ltek, hogy a t�li napfordul� idej�n a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak �s szabadon csatangolnak a vil�gban. A k�s�rtetekt�l az emberek csak �gy menek�lhetnek meg, ha az �let �r�kz�ldje, a fa al� h�z�dnak. A hagyom�ny szerint Luther M�rton �ll�tott el�sz�r kar�csonyf�t gyermekeinek, de m�r J�zus sz�let�s�nek tisztelet�re. Magyarorsz�gon csak a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben kezdett elterjedni ez a szok�s a b�csi udvar �szt�nz�s�re. El�sz�r csak a nemesi csal�dokn�l - el�sz�r Brunswick Ter�z, martonv�s�ri gr�fn� �ll�tott kar�csonyf�t 1824-ben -, kes�bb a m�dosabb polg�rokn�l is elterjedt. A parasztok k�r�ben csak ebben a sz�zadban, sokakn�l csak 1945 ut�n honosodott meg a feny�fa-�ll�t�s.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.