BETLEHEMEZS
A karcsonyi nnepnek mr rgta rsze ez a dramatikus jtk, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok eltt adtak el. A jtk Jzus szletsnek fontosabb esemnyeit mutatja be a Biblia alapjn. Ez a szoks idvel elszakadt a templomoktl s szmos vltozatban npszoksknt lt tovbb. A legrgibb ismert magyar nyelv betlehemes jtk szvege a vci egyhzmegyei knyvtrbl kerlt el. Liptay Istvn ecsegi plbnos jegyezte fel 1684 es 1694 kztt.
Betlehemezni ltalban karcsony dlutnjn indultak a fiatalok, s ks estig sorba jrtk a falu portit. Napjainkban ktfle betlehemez szoks ismeretes: az egyik az l szereplkkel, a msik bbfigurkkal jtszott vltozat. Mindkt fajtjt hasonlokppen jtszk, azonos szereplkkel (psztorok, angyalok, Mria, Jzsef). A betlehemezs fontos kellke a kis templom, melynek belsejt a bibliai trtenet szerepli npestenek be, egyikbl sem hinyozhat a kirlyokat Betlehembe vezet csillag.
A paraszti betlehemezs kzppontjban a betlehemi psztorok prbeszdes, nekes jtka ll. A dramatikus jtk f eleme a psztorjtk, amely a hrom psztor, kztk a nagyothall reg trfs prbeszdre pl. A betlehemezs f kellke a templom alak betlehem, amelyben a Szent Csald lthat. A psztorjtk szerepli: a kistemplomot viv kt angyal, hrom psztor, a szatmri terleteken ket egszti ki a huszr s a betyr alakja.
A betlehemezs sajtos vltozata a bbtncoltat betlehem. Magyar nyelvterleten a Dunntl egyes teleplsein (Balaton s Esztergom krnyki, valamint zalai falvak) s a Fels-Tiszavidken fordul el. , ugyanazt a trtenetet kis bbszinpadon bbfigurkkal adjk el. A kzpkorban ezt a jtkot az oltron mutattk be, s mivel ksbb vilgi elemek is szvdtek az eladsba, kitiltottk a templombl.
Ugyancsak a Dunantlon terjedt el a Szllst keres a szent csald elnevezes szoks. Egy-egy faluban 10-15 csald vesz rszt a jtkban, egy festett szentcsald-kpt december 15-tl kezdve minden nap hangos nekszval ms-ms hzba kltztetnek.
|