BETLEHEMEZÉS
A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és számos változatban népszokásként élt tovább. A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő. Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 es 1694 között.
Betlehemezni általában karácsony délutánján indultak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portáit. Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkét fajtáját hasonloképpen játszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József). A betlehemezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejét a bibliai törtenet szereplői népesítenek be, egyikből sem hiányozhat a királyokat Betlehembe vezető csillag.
A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kistemplomot vivő két angyal, három pásztor, a szatmári területeken őket egészíti ki a huszár és a betyár alakja.
A betlehemezés sajátos változata a bábtáncoltató betlehem. Magyar nyelvterületen a Dunántúl egyes településein (Balaton és Esztergom környéki, valamint zalai falvak) és a Felső-Tiszavidéken fordul elő. , ugyanazt a törtenetet kis bábszinpadon bábfigurákkal adják elő. A középkorban ezt a játékot az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból.
Ugyancsak a Dunantúlon terjedt el a Szállást keres a szent család elnevezesű szokás. Egy-egy faluban 10-15 család vesz részt a játékban, egy festett szentcsalád-képét december 15-től kezdve minden nap hangos énekszóval más-más házba költöztetnek.
|